|
 |
|
|
|
|
A MADARAK ÉS FÁK NAPJA MÁJUS 10.
Czóbel Minka: Erdők
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
Oh, más az erdő, odalenn |
| 2023-05-10 12:32:38 |
|
|
|
|
|
|
|
|
BÚCSÚ.Czóbel Minka
Eljött az ősz, madár is elszállt -
Isten veled!
Forgó szél elseperte tőlem
Szerelmedet.
Hogy jött? hogy ment? ki mondhatná meg?
Virág ha vész,
Fejét lehajtja, fonnyad-szárad,
Ez az egész.
Előbb, |
| 2021-10-12 21:24:40 |
|
|
|
 |
|
|
A derű nem erőtlen belenyugvás vagy közönyös elfogadás, hanem uralom.
Uralom önmagam fölött, kétségeim, félelmeim és ellentmondásaim fölött: királyi
magatartás, Nap-jelleg. A zavartalan nyugalomhoz a legnagyobb akadályon
keresztül vezet az út: önmagamon át. Csak az tud a világ tetejéről letekinteni és
szenvtelenül szemlélni az élet játékait, aki már megví |
| 2021-09-18 11:42:58 |
|
|
|
|
|
|
Czóbel Minka : Ki volt?
Mély nyomok a hóban,
Elhagyott nagy kertbe',
Kékesre nyomulva
A fehér hó pelyhe.
Ki járhatott erre?
- Az út oly elhagyott -
Látom még a nyomot,
De nem az alakot.
Majd visszaképzelem:
Milyen volt az élet, |
| 2021-02-01 08:22:56 |
|
|
|
|
|
|
A MADARAK ÉS FÁK NAPJA MÁJUS 10.
Czóbel Minka: Erdők
Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.
Oh, más az erdő, od |
| 2020-05-10 07:58:47 |
|
|
|
|
|
|
Czóbel Minka
Egyszer volt...
Egyszer volt, hol nem volt -
Mi van szép a múltba?
Hogy vissza nem jöhet,
Hogy idejét múlta!
Egyszer volt egy virág, -
Elmúlt a tavasza,
Nem viríthat többé
Idegen tavaszra.
Volt egy fehér felhő
Odafenn az égen,
Fuvalom elkapta,
Széjjelmosta régen.
Volt egyszer |
| 2020-02-22 10:57:26 |
|
|
|
 |
|
|
HANGTALAN ÉNEKMi szép az álom, álomba járok,
Csak fényes álmot, mást ugy se várok.
Kavicstól félek, kavics élétől,
Lelkem felébred, szívem megrémül.
Álomban járó tágra nyitott szemmel,
Túlnant kívánó, kék sze |
| 2020-02-14 10:10:05 |
|
|
|
|
|
|
Czóbel Minka
Mély nyomok a hóban,
Elhagyott nagy kertbe',
Kékesre nyomulva
A fehér hó pelyhe.
Ki járhatott erre?
- Az út oly elhagyott -
Látom még a nyomot,
De nem az alakot.
Majd visszaképzelem:
Milyen volt az élet,
Mely itt magányosan
A nagy hóba tévedt?
Mintha már látnám is,
Jő felém |
| 2020-01-28 14:35:13 |
|
|
|
 |
|
|
Czóbel Minka
Ki volt?
Mély nyomok a hóban,
Elhagyott nagy kertbe',
Kékesre nyomulva
A fehér hó pelyhe.
Ki járhatott erre?
- Az út oly elhagyott -
Látom még a nyomot,
De nem az alakot.
Majd visszakép |
| 2020-01-21 20:50:13 |
|
|
|
|
|
|
Czóbel Minka : Alszanak az emberekHófehér fátyolruhámon
Hold sugárja megakad,
Jobbról-balról felrebbennek
Az elalvó madarak.
Hogyha röptem elsikamlik
Sárgult lombú fák között,
Tarlón, hol pókháló szálat |
| 2020-01-12 11:42:20 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| MADARAK ÉS FÁK NAPJA MÁJUS, Czóbel Minka, Czóbel Minka Eljött, HANGTALAN ÉNEK, komor fenyves, zavartalan nyugalomhoz, legnagyobb akadályon, világ tetejéről, élet játékait, fehér felhő, nagy hóba, elalvó madarak, ellentmondásaim, visszaképzelem, fátyolruhámon, nagyravágyók, széjjelmosta, szenvtelenül, boldogságról, felrebbennek, belenyugvás, szerelmedet, nyugalomhoz, letekinteni, zavartalan, magatartás, |
|
|
|
